Redbull hangár

Redbull hangár

2010. december 31., péntek

Harrier és MiG-29 búcsúztató, újévköszöntő

Az 2010-es év katonai repülős szempontból azért is marad emlékezetes számomra, mert a két kedvenc típusomat két országban végleg nyugdíjazták: a MiG-29 Fulcrum-ot a Magyar Honvédségnél, a Harrier összes rendszerben lévő típusváltozatait pedig a Brit Légierőnél.

MiG-29 bemutatója Kecskeméten


A MiG esetében valahogy magától értetődő volt, hogy megkedveltem, mivel a Gripenek előtt ő volt a sztárvadászgép Magyarországon. Már kisgyerekkoromban beépült a tudatomba. Ha a vadászgép szót hallottam, a MiG-29 jelent meg lelki szemeim előtt. Mint az F1-es autó esetében Senna piros-fehér McLarenje. Láttam nem egy szenzációs bemutatóját Kecskeméten  és mindig tetszett, hogy hol kecses hattyúként húzott el a közönség előtt, hol mint egy egerészölyv csapott le a magasból. Miután újságíróként volt alkalmam beszélgetni néhány Fulcrumon szolgáló hajózóval is, akik nagyon érdekes dolgokat meséltek róla, még inkább a kedvencemmé vált a típus. Sajnos igazán közelről sosem tudtam megcsodálni, mert általában nagyon őrizték, a repnapokon pedig hosszú sorok kígyóztak előtte, amikor bele lehetett ülni fotózkodni. Sosem volt kedvem egy órát ácsorogni azért a kb 10 másodpercért, amit a pilótafülkéjében tölthettem volna. Ennyi idő alatt nem lehet rendesen szemrevételezni a jó kis analóg műszereit.

Első közeli élményem a Harrierrel 2003-ban - Az overallos a bemutató pilóta, Wharmby századparancsnok


Érdekes, hogy a Harriert viszont többször is megvizslathattam közelről. Sőt, még bele is ülhettem és nyugodtan megszemlélhettem a cockpitet.
Ennek a vadászgépnek már első pillantásra a rajongója lettem és nem másért, mint egyedülálló STOVL (short take off and vertical landing) képessége miatt, no meg a lógó fülű kutyára emlékeztető kinézete miatt :-) Az első kecskeméti repnapomon ámulva néztem, ahogy pár méterrel a föld fölött lebeg mint egy helikopter, egy helyben pördül-fordul, pukedlizik a tribün előtt, majd mint a villám elhúz a távolba. Elsőre azt gondoltam, amit az egyszeri székely, amikor először látott zsiráfot: „Márpedig ilyen állat nincs”! És abban a pillanatban elvesztem. Az évek során mindig furcsa állapotba kerültem, amikor megláttam egyedülálló produkcióját és meghallottam hajtóművének robaját. Pont a fordítottja történt velem, mint a MiG táncánál; míg az előbbinél áradt bennem az adrenalin és gondolatban együtt repültem vele ahogy néztem, a Harriert látva szinte leálltak az alapvető életfunkcióim, szinte levegőt is elfelejtettem venni, annyira koncentráltam a látványra. Minden változatát kedvelem, a kicsi GR-5-től kezdve, a legtöbbet látott GR-7-en át, legutóbbi fejlesztéséig, a GR-9-ig.


Hazaindulás előtt tankolják a plusz üzemenyagtartályt



A pilótákat mindkét típus esetében nagyra becsülöm, hiszen míg a Fulcrum esetében egy kicsit régebbi navigációval és elektronikával kellett boldogulniuk az elmúlt évek nemzetközi hadgyakorlatain, utóbbinál a három fúvókaállító karral kellett bűvészkedniük (mindössze két kézzel). Az alábbi YouTube videón egy tesztpilóta magyarázza, hogyan kell Harriert "lebegtetni":

Forrás: YouTube

Egyébként Helen már egészen hozzászokott az évek során, hogy a statikus soron e két gép előtt hosszasabban elidőzökJ
A következő videó a hősidőkből származik, amikor a magyar pilóták sorra nyerték MiG-29 bemutatrepüléseikkel a díjakat Fairfordban, a világ legrangosabb katonai repülőnapján. Vári Gyulát láthatjátok, amint az angol nézőket bűvöli. Az első rész jobbára a repülés előtti készülődésról szól:


A második felében pedig a kűrje nagyobbik része látható:


Akárki is készítette, örök hálám neki, hogy megörökítette az utókornak! Topiról és Kovács Péterről (a másik két fairfordi díjazottról) sajnos nem találtam megfelelő minőségű videót.

További MiG-29 és Harrier fotóink pedig itt tekinthetők meg:


Azonban így év végén nem akarunk szomorkodni, inkább optimistán a jövőbe tekintünk. Igyekszünk jövőre minél több repülőnapra kilátogatni és jobbnál jobb szöveggel, fotókkal és videókkal beszámolni róluk. Hiszen azért még rengeteg érdekes katonai repülőgép maradt a világon ;-)

Ez úton szeretnénk minden olvasónknak sikerekben és vidámságban gazdag 2011-es évet kívánni! Helen és Gabriella

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése